Ez a két részből álló cikk egyetlen pillantást vet az olvasóvá nevelés témára. A következő hetekben szépen lassan kibontom a részleteket... ezután már bárki személyre szabottan nevelheti olvasóvá csemetéjét.
A példamutatás az alap alapja. Ha a gyerek azt látja, hogy a nap fénypontja az éjszakába-hajnalba nyúló esti tévézés, akkor számára ez a példa. Ha azért fizetsz elő a tévécsatornákra, mert Neked is szükséged van a lazításra, egy kis agymosásra, érthető…, de ez ne zárja ki az olvasást a napodból, s ha olvasol, azt lássa a gyermeked is!
Apró, ám nagyszerű praktika
A nappali berendezésekor alakíts ki egy olvasósarkot! Fotel, kislámpa, könyvespolc az olvasnivalónak… puha pokróc, kispárna, lábtartó.
Ha olvasóvá nevelő felnőttnek tartod magad,
legyen hely melletted a lurkónak is,
s tegyél ki neki néhány csábító könyvet is!
Ha tényleg alapos vagy, akkor már akkor elkezded az olvasóvá nevelést, amikor a gyerkőc még pocaklakó. Beszélgessetek esténként a pároddal… nyugodt hangnemben. Ami behallatszik, az apa és anya édes hangja, s azon olyan jó ringatózni.
Jó, ha az otthoni környezetben az anya és az apa is kedvesen, nyugodtan beszél a kicsihez. Amikor pedig elkezd rácsodálkozni a világra, jöhetnek az első könyvek. Vízálló a kádba, fürdéshez, keménylapos a nézegetéshez, olyan újság, amire már nincs szükségünk a tépéshez.
Természetesen arra kell tanítani, hogy vigyázzon a könyvre, s a heves mozdulatoknál időnként elmondani „Óvatosan a könyvvel!”, de mivel a gyereknek azt is meg kell tapasztalnia, milyen, amikor elszakad a papír, biztosítani kell számára színes újságot, aminek úgyis csak a szemetes aljának kibélelése lenne a szerepe.
Érdemes egy kiválasztott időponthoz kötni az olvasgatást. Vannak, akik az esti fürdetés utáni időt választják ki erre. Ezt én is jó ötletnek tartom. A gyerek megtanulja, hogy mesével, könyvvel, anya vagy apa kellemes hangjával aludjon el.
Az első könyvben színes képek legyenek, szöveg nem is kell. Később az a nyerő „irodalom”, ahol a kép alá le van írva, hogy mit ábrázol. Ez a vödör-lapát-baba-autó időszak is nagyon fontos. A kicsi örül azoknak az ábráknak, melyekből ráismer a saját életére. Amennyiben a gyerekigényli, a kiválasztott képről lehet beszélgetni, röviden, érthetően mesélni róla.
A következő lépés, amikor a képek mellett rövid versikét, egyszerű történetet talál a gyermek.
Honnan lehet tudni, hogy a megfelelő történetet adjuk-e a kicsinek?
A gyerekek nagyon kritikusak. Ha nem érdekli őket, amit mesélünk, ha valamit nem jól csinálunk, akkor egyszerűen elhajítják a könyvet, otthagyják a szülőt, s más elfoglaltság után néznek. Ilyenkor érdemes visszalépni egy szintet, például a vödör-lapát-baba-autó korszakba, esetleg más könyv után nézni, valamit alakítani az est menetén. Persze az is lehet, hogy 10 perc bőven elég volt aznapra a könyvből… s a következő nap lesznek újra készek rá.