Mit mond a fogorvos? - Létezik a FOGtündér!

Óriási hírem van, gyerekek! A zajszmogos fővárosban, a nyugalom szigetén teázgattam Zilai Dorottyával, a FOGtündérrel.

Számomra már nem kérdés: létezik olyan fogorvos néni, aki már a váróban képes elvarázsolni a megszeppent gyerekeket.  Mosolyba csomagolt kedves szóval kínál, majd  mesebeli kalandra hív. Bemutatja  segítőtársait, a szomjas esőt, a vizipisztolyt, a tükörszemet.  Mesél róluk, s mire a történetük végére ér, a lyukas fogacskákat – hip-hop - már be is tömte.

Miféle szél sodort a FOGtündéri pályára?

Amikor fogorvosként szakképesítésnek a gyermekfogászatot választottam, majd ennek folytatásaként gyermek fogszabályozással kezdtem foglalkozni, akkor láttam, hogy ennek a  területnek van egy szépséges nehézsége.

Ahhoz, hogy elkezdhessük a munkát a gyermek fogacskáival, először be kell jutni egy titkos ajtón: azaz rá kell bírni, hogy kinyissa a száját és fegyelmezetten üljön a székben, amíg tart a beavatkozás. Szerencsére az én készletemben ott lapul ennek a titkos ajtónak a kulcsa, ez pedig nem más, mint a szavak varázslatos ereje. A megfelelő szóhasználat és kommunikáció mindennek az  alapja. Már a váróban megkezdjük a munkát azzal, ahogyan fogadjuk a gyereket. Nálunk nyitva az orvosi szoba ajtaja, hiszen az nem kínzókamra, hanem egy mesebeli történet helyszíne. A megérkező kisgyerek először lecsücsül , nézelődik, figyeli, mi zajlik a rendelőben, aztán  már szeretne is a liftes székbe ülni.

Azzal, ahogyan kommunikálsz az egyik gyerkőccel a kezelés közben, bátorságot adsz  a várakozónak?

Ha jól végzem a munkám, akkor már alig várja, hogy ő is megkapja a Bátorság Nyuszit, amit megérdemel minden bátor és okos kisgyermek. Meggyőződésem, hogy a megfelelő kommunikációval bármely korosztályt meg lehet szelídíteni, csak a saját nyelvükön kell szólni hozzájuk. Már a két-három éves gyerekek is sokkal többre képesek, mint gondolnánk. Dicsérni, biztatni kell őket, s hamarosan örömmel jönnek fogorvosi kezelésre.