Sárkányfej-nyisszantó könyv

Tegnap óta folyton azon kattog az agyam, hogy - Éljen, éljen! olvas a "z generáció" s ha olvas, olvasóvá nevelheti a most kicsi, s az eztán születő gyerkőceit. A probléma ott van, hogy vajon érti is azt, amit olvas?

Mielőtt felébredtem, azt álmodtam, hogy megszületett a harmadik gyermekem. Persze, az is fiú lett. János. Esetleg John. Én Jancsikának becéztem és nagyon, nagyon örültem neki. Főleg, hogy az alakom, mit sem változott.

Szóval… mit is kell tennem, ha  lelkem Jancsikájának az igazi születésnapja alkalmából egy varázsajtókat nyitó csodakulcsot szeretnék adni…?!

A kulcsról jut eszembe, hogy amikor még Lengyelországban laktunk, 4 éves korom előtt, az „Aranykulcsocska  volt a kedvenc mesekönyvem”. Anyukámé volt, s valójában ez a Pinokkió címen  ismert történet. Még megvan. Elő is keresem.

Nos, visszakanyarodva, az első kérdés: Hova nyílnak a varázsajtók, amelyeknek a kulcsát Jancsikának adom? Sorolom.

A stresszoldás birodalma. Az olvasás egy módszer, mellyel feloldod a mindennapokban rád tapadó idegeskedéseket.

A bölcs tudás birodalma. Egyetlen másodperc alatt képes vagy a neten óriási információkupachoz jutni. Ám ezek csak úgy töltik ki a fejedet, mint a szalma a madárijesztőjét. A tudás akkor ér igazán valamit, ha bölcsesség is társul hozzá. Ez pedig csak  érleléssel szerezhető meg. A sok-sok jó könyv képes erre!

Az időutazás és szerepjáték birodalma. Egyértelmű, hogyan lehetek középkori lovag nehéz fegyverzetben, miközben a Duna alatt suhan velem a metró.

Sárkányfej-nyisszantó birodalom. A felnövekvő gyermekek nem egy rózsaszín (vagy világoskék) felhőpamacsban élnek. Keményen meg kell küzdeniük a természetes szörnyeikkel.

- Már 7-9 hónapos koruk körül a szeparációs félelemmel (Jaj, hova lett az anya, elhagyott örökre?)

- Az önállóvá válás és függés ambivalenciájával 3 éves koruk körül. (majd én egyedül…, de az anya azért ne menjen el!)

- A testvérféltékenységgel, az ödipális konfliktussal, a kamaszkori „énsemmitsemérek” dilemmával.

Ezek mind-mind egy sárkány (természetes) fejei, amelyeket nekik kell lenyisszantaniuk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.

Ha könyvet adunk a gyerekeink kezébe, akkor nem nyúlnak majd más feszültségoldó szerek (drogok, pia, gyógyszerek, stb.) után.

ÍRÁSOK MÉG, MÉG, MÉG...