A népmese napja: szeptember 30.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

A népmese napja: szeptember 30. (Benedek Elek születésnapja)

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A nap célja

hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. A gyerekek és felnőttek meghallgassák egymás legkedvesebb meséit, megemlékezzenek a mesemondókról, mesegyűjtőkről, valamint, hogy ismét felfedezzék a mesékbe szőtt bölcsességeket, üzeneteket.

Ki is az a Benedek Elek?

Benedek Elek országgyűlési képviselőként az ifjúsági irodalommal, népköltészettel, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat, verseket írt. Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. 1889-ben Pósa Lajossal elindította az első irodalmi értékű gyermeklapot, Az Én Újságomat, és szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak.

A szakemberek szerint a népmesék élni tanítanak, meg tudják mutatni, hol a helyünk a világban, hogyan lehet a konfliktusokat megoldani.

Boldizsár Ildikó mesekutató szerint a XX. század elejéig a mesélés, igaz, elsősorban faluhelyen, mindennapos volt. Jóllehet a fikció iránti igény ma is nagy - nem véletlen, hogy a televíziós szappanoperák vagy a könnyed, romantikus regények nagy népszerűségnek örvendenek. De éppen a televízió, a felgyorsult életritmus szorította ki a meséket napjainkból. Nagy Attila olvasáskutató, a népmese napjának egyik kezdeményezője mindehhez hozzáteszi: nemcsak látni tanítanak a magyar mesék, nemcsak arra tanítanak tehát, hogyan tegyünk különbséget a jó és a rossz között, hanem szólni is. Fölfrissítik, megújítják nyelvünket. A népmese napjával arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a mai rajzfilmek számottevő részében nem beszélnek a figurák, csak akció van bennük, agressziót mutató képek, amelyek - ellentétben a népmesékkel - nem segítenek a gyerekben lévő feszültségek átrendeződésében.

Az óvodák, iskolák egyre többet tesznek azért, hogy a mese, a mesélés visszakerüljön a mindennapok gyakorlatába. A pedagógusok munkája azonban csak úgy válhat teljessé, hogy a szülők otthon is mesélnek a gyerekeiknek. Miért? Mert A jó példa olvasóvá nevel.

Érdemes beülni a Szülősuli iskolapadjába 10 lecke erejéig. Ám 5 rövid perc is elég az Olvasóvá nevelés alapfogásainak elsajátításához.