A költészet napja

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

1964 óta József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük a líra jeleseit. Ezen a napon hagyományosan megkoszorúzzák a költő budapesti emléktábláját egykori lakóhelyén, a ferencvárosi Gát utca 3-ban. Ugyanezen a napon látta meg a napvilágot 1900-ban (még Grosschmid családi néven) külországokban a mai napig talán az egyik legismertebb jeles írónk-költőnk, Márai Sándor.

E dátum még egy magyar irodalmi vonatkozással bír: 1842. április 11-én hunyt el távol a hazájától a magyarság eredetének kutatója, Kőrösi Csoma Sándor is, akit a dardzsilingi európai temetőben helyeztek végső nyugalomra, a Himalája második legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában. Neki köszönhető az első hiteles tibeti-angol szótár, illetve remek nyelvérzéke kiviláglik utazásai során írott dolgozataiból is (a humanista tudós és tollforgató csaknem húsz nyelven írt vagy olvasott).

Továbbmegyek....

A nagy költők méltó ünneplése mellett kacsintsunk egyet a bennünk élő mondatokon szárnyaló kis költőkre is! Neked is van egy versed a fiókodban? Te is összehoztál egy regényt – gondolatban? Farigcsáltál szeretettel egy versikét, próbáltad kiírni magadból a fájdalmat? Akkor a te lelkedben is lakik egy nemes (alvó vagy félig éber)  költő, aki megérdemel egy kis simogatást tőled.

Miért? Mert a bennünk élő rímfaragó, gondolatokat szavakba ontó, mondatfüzér gyártó művész minden egyes megalkotott hétköznapi költeménnyel semmissé varázsolja egy nyomasztó gondodat, legalábbis segít cipelni.
Nosza, ébresztő! Fedezd fel újra a benned élő szógéniuszt és írj valamit – ha másnak nem, magadnak!